Egy hosszú, unalmas, és igen fárasztó pénteki nap után arra ébredtem, hogy a nyugatiba leestem egy vonatról. A hóna alá kapott egy jóképű fiatalember, és elcipelt az Almássy térre, ahol a szabadidőközpontban elméletileg 8órakkor berobban a Részletkérdés, az ablakok kitörnek a hangerőtől, az emelet, pedig leszakad, mert olyan hangulat lesz, hogy az épület nem áll meg alábán. Két óra pogózás után mindenkit hazatámogatnak.

Nos ez nem pont így történt.

A srácok ugyan előkerültek, a robbanás, pedig egy kicsit váratott magára. De két-három számmal a kezdés után mindenki feloldódott, és igazi koncerthangulatot csináltak. Az emelet ugyan megmaradt (hála az építészeknek), de nagyon, nagyon király volt.

Sok értékes pillanatot köszönhetek a koncertnek. Például, megtaláltam a kedvenc számom, amiért Fonzinak tartozok köszönettel. Rájöttem, hogy egy koncert akkor lehet a legfárasztóbb, ha valahol a közepére beiktatunk egy reklámot. Mert míg tart az "ez itt a reklám helye" című rész, addig mindenkinek eszébe juthat, hogy éppen hol fáj a legjobban. Őszinte leszek, velem is ez történt. (ezúton szeretnék üzenni nektek, kedves Részletkérdés, hogy a következő lemezbemutató, vagy bármilyen koncert a lemezről, és a zenétekről szóljon. Mert a sok bábáskodó zenész, és vendég között elvész a lemez!)

A reklám után megköszöntem Istennek, hogy a Részletkérdés visszatért, és hozták azt a formát, amiért három órát utaztam. Nagyon jól éreztem magam, és azt hiszem, belejöttem abba, hogy mindenkinek üzenek.

Szóval, kedves ti, akik valamilyen okból nem tudtatok eljönni. Üzenem, hogy a következő bulit semmi módon ne hagyjátok ki. Mert ugyan a közmondás úgy tartja, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, és mégis arra bátorítalak titeket, hogy gyertek, mert itt még jobb lesz!

cabynka

2007.Május. 18.

Lemezbemutatón készült videókért valamint azok feldolgozásáért külön köszönet Murányi Attilának, Újlaki Marcinak és segítőiknek!